I
not to be moved by prayer, inexorable, δαίμων Lys. 2.78; θεοί, θεαί, Pl. Lg. 907b, IG 12(2).484 (Lesb.); Δίκη D. 25.11; ἀνάγκη Epicur. Ep. 3p.65U.; δικασταί Lycurg. 2; ἀ. εἶναι περί τι Plu. Pyrrh. 16:— τὸ ἀ. τινος πρὸς τοὺς πονηρούς Id. Publ. 3. Adv. -τως implacably, inexorably, Th. 3.84; ἀ. ἔχειν πρός τινα Plb. 21.31.15.
2
the power controlling the destiny of individuals: hence, oneʼs lot or fortune, στυγερὸς δέ οἱ ἔχραε δ. Od. 5.396, cf. 10.64; δαίμονος αἶσα κακή 11.61; δαίμονα δώσω I will deal thee fate, i.e. kill thee, Il. 8.166; freq. in Trag. of good or ill fortune, ὅταν ὁ δ. εὐροῇ A. Pers. 601; δ. ἀσινής Id. Ag. 1342 (lyr.); κοινός Id. Th. 812; γενναῖος πλὴν τοῦ δαίμονος S. OC 76; δαίμονος σκληρότης Antipho 3.3.4; τὸν οἴακα στρέφει δ. ἑκάστῳ Anaxandr. 4.6; personified as the good or evil genius of a family or person, δ. τῷ Πλεισθενιδῶν A. Ag. 1569, cf. S. OT 1194 (lyr.); ὁ ἑκάστου δ. Pl. Phd. 107d, cf. PMag.Lond. 121.505, Iamb. Myst. 9.1; ὁ δ. ὁ τὴν ἡμετέραν μοῖραν λελογχώς Lys. 2.78; ἅπαντι δ. ἀνδρι συμπαρίσταται εὐθὺς γενομένῳ μυσταγωγὸς τοῦ βίου Men. 16.2 D.; δ. ἀλάστορες Id. 8D.; ὁ μέγας [τοῦ Καίσαρος] δ. Plu. Caes. 69; ὁ σὸς δ. κακός ibid.; ὁ βασιλέως δ. Id. Art. 15; ἦθος ἀνθρώπῳ δ. Heraclit. 119; Ξενοκράτης φησὶ τὴν ψυχὴν ἑκάστου εἶναι δ. Arist. Top. 112a37.
II
giving way or yielding to a thing, a slave to . . , τοῦ τῆσδʼ ἔρωτος εἰς ἅπανθʼ ἥσσ. S. Tr. 489; τῶν αἰσχρῶν Id. Ant. 747; ὀργῆς Id. Fr. 929; γάμων E. IA 1354; κέρδους Ar. Pl. 363; ἡδονῶν Pl. Prt. 353c; γαστρὸς ἢ οἴνου ἢ ἀφροδισίων ἢ πόνου ἢ ὕπνου X. Mem. 1.5.1; χρημάτων Democr. l.c., Theopomp.Hist. 121: generally, unable to resist, τοῦ πεπρωμένου E. Hel. 1660; νόσων καὶ γήρως Lys. 2.78; οἱ ἥττους τῶν πόνων [ἵπποι] X. Eq.Mag. 1.3, 2.78.
I
obtain by lot, of spoils, opp. ἐξαιρεῖσθαι, Od. 14.233, cf. Il. 9.367, etc.: generally, obtain as oneʼs portion, τὸ γὰρ λάχομεν γέρας ἡμεῖς 4.49; λαχόντα τε ληΐδος αἶσαν 18.327; πρὸς δαιμόνων ὄλβον Pi. N. 9.45; μέζονας μοίρας λ. Heraclit. 25; μοῖραν ἴσην, ὡς αὐτοί περ ἐλάγχανον Od. 20.282, cf. Hdt. 7.144: with inf. added, ἔλαχον πολιὴν ἅλα ναιέμεν I had the sea for my portion to dwell in, Il. 15.190, cf. Pi. O. 6.34, A. Eu. 931 (anap.); ἔλαχʼ ἄναξ δούλην σʼ ἔχειν E. Tr. 278, cf. 282 (lyr.); of a deity as presiding over oneʼs life, ἐμὲ μὲν Κὴρ . . λάχε γεινόμενόν περ Il. 23.79; τῶ σκληρῶ μάλα δαίμονος ὅς με λελόγχει Theoc. 4.40; δαίμων ὁ τὴν ἡμετέραν μοῖραν εἰληχώς Lys. 2.78; ὦ δαῖμον, ὅς με . . εἴληχας Alciphr. 3.49: also, esp. in pf., to be the tutelary deity of a place, protect it. [ Πὰν] πάντα λόφον . . λέλογχε h.Hom. 19.6; θεοῖσι οἳ Περσίδα γῆν λελόγχασι Hdt. 7.53; παῖ Ῥέας, ἃ πρυτανεῖα λέλογχας Pi. N. 11.1; of Athena, ἣ τὴν ὑμετέραν πόλιν ἔλαχε Pl. Ti. 23d, cf. E. Or. 319 (lyr.), Ph. 1576 (lyr.): metaph., ἀκέρδεια λέλογχεν θαμινὰ κακαγόρος Pi. O. 1.53: freq. of persons who have a post assigned to them by lot, κλήρῳ νῦν πεπάλασθε διαμπερές, ὅς κε λάχῃσι Il. 7.171, cf. 179, 23.354, 862: c. inf., κλήρῳ λάχον ἐνθάδʼ ἕπεσθαι 24.400; so πάλῳ λαχεῖν A. Th. 55, Hdt. 4.94, cf. 3.128; ὡς ἐν πύλαις ἕκαστος εἴληχεν πάλον A. Th. 376: abs., πρὸς Θύμβρης ἔλαχον Δύκιοι had their post assigned near Thymbra, Il. 10.430; ἐπί, ἐν πύλαις λ., A. Th. 423, 451, etc.; λαχών alone, Hdt. 3.128, etc.; λ. τινὰ διδάσκαλον have him assigned to one by lot, Antipho 6.11.