ἐξευρετέος
ἐξευρετέος
ἐξευρετέος, α, ον
from ἐξευρίσκω
verb. adj.
to be discovered, Ar.
ἐξευρετέον, one must find out, Plat.
{
"content": "ἐξευρετέος\n ἐξευρετέος, α, ον\n from ἐξευρίσκω\n verb. adj.\n to be discovered, Ar.\n ἐξευρετέον, one must find out, Plat.",
"key": "e)ceurete/os"
}