νεμεσίζομαι
νεμεσίζομαι, Ep. Verb, only pres. and impf.,
A). feel righteous indignation, Ζεῦ πάτερ, οὐ νεμεσίζῃ ὁρῶν τάδε καρτερὰ ἔργα; , cf. 5.872 : c. dat. pers., 2.138 Ἥρῃ δ’ οὔ τι τόσον νεμεσίζομαι : c. dat. pers. et acc. rei, 8.407 οὐ νεμεσίζῃ Ἄρῃ τάδε καρτερὰ ἔργα; 5.757 : c. acc. et inf., to be angry or amazed that .. , οὐ νεμεσίζομ’ Ἀχαιοὺς ἀσχαλάαν 2.296 ; νεμεσιζέσθω δ’ ἐνὶ θυμῷ Πάτ ροκλον .. μέλπηθρα γενέσθαι 17.254 .