ὀψιτέλευτος
ὀψιτέλευτος, f.l. for foreg. [ὀψιτέλεστος], Nonn. D. 5.206, Sch. Il. 21.232.
{
"headword": "ὀψιτέλευτος",
"urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.v1:lsj-n76341",
"citations": [],
"senses": [],
"key": "o)yite/leutos",
"type": "main"
}