κὰπατᾶ
κὰπατᾶ (sic): κατακόψεις (Paph.), Hsch. κάπατας· καθορῶν, Euclus ap. Hsch. (leg. καπατάς, cf. ἰμπάταὁν, ἰνκαπάταὁν).
{
"headword": "κὰπατᾶ",
"urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.v1:lsj-n53145",
"citations": [],
"senses": [],
"key": "ka\\pata=",
"type": "main"
}