ἐπίλειμμα
ἐπίλειμμα, ατος, τό, αἰθέρος Sch. Arat. 786 (pl., v.l. ἐπιλήμματα, leg. πιλήματα).
{
"headword": "ἐπίλειμμα",
"urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.v1:lsj-n40003",
"citations": [],
"senses": [],
"key": "e)pi/leimma",
"type": "main"
}