ἐπησθεῖεν
ἐπησθεῖεν, Ion. 3 pl. aor. 1 opt. of ἐφήδομαι.
{
"headword": "ἐπησθεῖεν",
"urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.v1:lsj-n38848",
"citations": [],
"senses": [],
"key": "e)phsqei=en",
"type": "main"
}