δοῦλος
δοῦλος (B) · ἡ οἰκία ἢ τὴν ἐπὶ τὸ αὐτὸ συνέλευσιν τῶν γυναικῶν, Hsch.; cf. δωλοδομεῖς, δωλέννετος.
{ "headword": "δοῦλος", "urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.v1:lsj-n28189", "citations": [], "senses": [], "key": "dou=los2", "type": "main" }