δοῦλος
δοῦλος (B) · ἡ οἰκία ἢ τὴν ἐπὶ τὸ αὐτὸ συνέλευσιν τῶν γυναικῶν, Hsch.; cf. δωλοδομεῖς, δωλέννετος.
{
"headword": "δοῦλος",
"urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.v1:lsj-n28189",
"citations": [],
"senses": [],
"key": "dou=los2",
"type": "main"
}