ἀδεύητος
ἀδεύητος, ον, Ep. form of ἀδέητος, Hsch.: ἀδεύητον· χαλεπόν, ἢ οὗ οὐκ ἄν τις ἔτι δεηθείη, EM 17.4.
{
"headword": "ἀδεύητος",
"urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.v1:lsj-n1226",
"citations": [],
"senses": [],
"key": "a)deu/htos",
"type": "main"
}