δάμναμι
δάμναμι v. δαμάζω. [κεῖνον οὐ σὴς οὐδὲ κὶς δάπτει. (v. l. δάμναται unde δάπτει δάμναται δὲ coni. Valkenaer.) fr. 222. 2.]
{
"headword": "δάμναμι",
"urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.atlas_v1:pindar-slater-n1213",
"citations": [],
"senses": [],
"key": "da/mnami",
"orig_orth": "δάμναμι"
}