δάμναμι
δάμναμι v. δαμάζω. [κεῖνον οὐ σὴς οὐδὲ κὶς δάπτει. (v. l. δάμναται unde δάπτει δάμναται δὲ coni. Valkenaer.) fr. 222. 2.]
{ "headword": "δάμναμι", "urn": "urn:cite2:scaife-viewer:dictionaries.atlas_v1:pindar-slater-n1213", "citations": [], "senses": [], "key": "da/mnami", "orig_orth": "δάμναμι" }