urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:20.323 (line)

urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:20.323
Descendant Count: 1
REF: 20.323
ἀντιβίοις ἐπέεσσι καθαπτόμενος χαλεπαίνοι·
PREV (urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:20.322)
NEXT (urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:20.324)

Metadata

{}

Tokens

Value Word Value Subref Value Position Index VE Ref Space After Alignments
ἀντιβίοις ἀντιβίοις ἀντιβίοις[1] 1 73417 20.323.t1 True Odyssey Sentence Alignment (Crane)
ἐπέεσσι ἐπέεσσι ἐπέεσσι[1] 2 73418 20.323.t2 True
καθαπτόμενος καθαπτόμενος καθαπτόμενος[1] 3 73419 20.323.t3 True
χαλεπαίνοι· χαλεπαίνοι χαλεπαίνοι[1] 4 73420 20.323.t4 True

Dictionary Citations

LSJ

καθάπτω
II Hom. only in Med., καθάπτεσθαί τινα ἐπέεσσι, in good or bad sense, as, σὺ τόν γʼ ἐπέεσσι καθάπτεσθαι μαλακοῖσι do thou accost him . . , Il. 1.582; μαλακοῖσι καθαπτόμενος ἐπέεσσιν Od. 10.70; μειλιχίοις ἐπέεσσι κ. 24.393; but also ἀντιβίοις ἐπέεσσι καθαπτόμενος assailing . . , 18.415, 20.323; χαλεποῖσι κ. ἐπέεσσι Hes. Op. 332: without a qualifying Adj., accost, assail, ἐπέεσσι καθάπτετο θοῦρον Ἄρηα Il. 15.127, cf. Od. 2.240; without ἐπέεσσι, γέροντα καθαπτόμενος προσέειπεν 2.39, cf. 20.22, Il. 16.421.

cunliffe_lex

ἀντίβιος
ἀντίβιος -η, -ον [ἀντι- 2 + βίη.] 1 Of words, wrangling, jangling Il. 1.304, Il. 2.378: Od. 18.415 = Od. 20.323. 2 In neut. ἀντίβιον as adv., face to face, man to man: ἀ. μαχέσασθαι Il. 3.20 = Il. 7.40 = 51. Cf. Il. 3.435, Il. 11.386. 3 Adv. of acc. fem. form ἀντιβίην. a Face to face, man to man Il. 5.220. With dat.: Ἕκτορι Il. 21.226. b To one's face: ἐριζέμεναι βασιλῆϊ ἀ. Il. 1.278.
καθάπτω
καθάπτω [καθ-, κατα- 5.] In mid., to address, accost: γέροντα καθαπτόμενος προσέειπεν Od. 2.39. Cf. Il. 1.582, Il. 15.127, Il. 16.421: Od. 2.240, Od. 3.345, Od. 10.70, Od. 18.415=Od. 20.323, Od. 20.22, Od. 24.393.
χαλεπαίνω
χαλεπαίνω [χαλεπός] 3 sing. aor. subj. χαλεπήνῃ Il. 16.386, Il. 19.183, Il. 24.369: Od. 5.147, Od. 16.72, Od. 21.133, Od. 19.83. Infin. χαλεπῆναι Il. 18.108. 1 To offer violence, do outrage or despite, rage: ἦρχον χαλεπαίνων Il. 2.378. Cf. Il. 9.516, Il. 14.256, Il. 18.108, Il. 19.183, Il. 20.133, Il. 24.369: = Od. 16.72 = Od. 21.133, Od. 2.189, Od. 18.415 = Od. 20.323. With dat., to be enraged against, bear hard upon: οὔ μοι δῆμος χαλεπαίνει Od. 16.114. Cf. Il. 16.386: Od. 5.147, Od. 19.83. 2 Of wind, to bluster, rage: ἄνεμος, ὅς τε βρέμεται χαλεπαίνων Il. 14.399. Of weather, to be wild or severe: ὥρῃ χειμερίῃ, εἰ καὶ μάλα περ χαλεπαίνοι Od. 5.485.