urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:17.487 (line)

urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:17.487
Descendant Count: 1
REF: 17.487
ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες.
PREV (urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:17.486)
NEXT (urn:cts:greekLit:tlg0012.tlg002.perseus-grc2:17.488)

Metadata

{}

Tokens

Value Word Value Subref Value Position Index VE Ref Space After Alignments
ἀνθρώπων ἀνθρώπων ἀνθρώπων[1] 1 62773 17.487.t1 True Odyssey Sentence Alignment (Crane)
ὕβριν ὕβριν ὕβριν[1] 2 62774 17.487.t2 True
τε τε τε[1] 3 62775 17.487.t3 True
καὶ καὶ καὶ[1] 4 62776 17.487.t4 True
εὐνομίην εὐνομίην εὐνομίην[1] 5 62777 17.487.t5 True
ἐφορῶντες. ἐφορῶντες ἐφορῶντες[1] 6 62778 17.487.t6 True

Dictionary Citations

LSJ

εὐνομία
good order, ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες Od. 17.487; ἐν εὐ. εἶναι Xenoph. 2.19; μετέβαλον ὧδε ἐς εὐ. Hdt. 1.65, cf. 2.124: pl., εὐνομίῃσι πόλιν κάτα . . κοιρανέουσʼ h.Hom. 30.11, cf. Pl. Sph. 216b; ἀπόλεμος εὐ. Pi. P. 5.67, cf. AP 6.195 ( Arch.); Καίσαρος εὐ. ib. 236 ( Phil.); εὐνομίαν διὰ τῆς μουσικῆς εἰσδέχεσθαι Pl. R. 425a; οὐκ ἔστι εὐνομία τὸ εὖ κεῖσθαι τοὺς νόμους, μὴ πείθεσθαι δέ Arist. Pol. 1294a3, cf. 1280b6, Pl. Def. 413e; οἱ ἐπὶ τῆς εὐνομίας, title of officials in Crete, GDI 5075.35 ( Latos).
ἐφοράω
oversee, observe, of the sun, πάντʼ ἐφορᾷς καὶ πάντʼ ἐπακούεις Il. 3.277, cf. Od. 11.109, S. El. 824 (lyr.); ὁπόσας ἐφορᾷ φέγγος ἀελίου E. Hipp. 849 (lyr., codd.); of the gods, watch over, visit, Ζεὺς . . ὅς τε καὶ ἄλλους ἀνθρώπους ἐφορᾷ Od. 13.214; θεοὶ . . ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες 17.487; Ζεὺς πάντων ἐφορᾷ τέλος Sol. 13.17; σὲ γὰρ θεοὶ ἐπορῶσι Hdt. 1.124; Ζεὺς ὃς ἐφορᾷ πάντα S. El. 175 (lyr.); Δίκην πάντα τὰ τῶν ἀνθρώπων ἐφορᾶν D. 25.11 (later c. gen., χώρα ἧς ὁ Ἥλιος ἐφορᾷ UPZ 14.30 (ii B. C.), etc.); λιμὸς μαλθακόν σφʼ ἐπόψεται A. Ag. 1642; of men, τὰ πρήγματα ἐπορᾶν τε καὶ διέπειν Hdt. 3.53; [ τὰς πόλεις] Eup. 290; πάντʼ ἐφορῶν καὶ διοικῶν D. 3.34; οὐ ῥᾴδιον ἐφορᾶν πολλὰ τὸν ἕνα Arist. Pol. 1287b8; ἀρχὴ ἐφορῶσα περὶ τὰ συμβόλαια ib. 1321b13; of a general going his rounds, Th. 6.67, X. Cyr. 5.3.59; visit the wounded, αὐτόπτης ἐ. ib. 5.4.18; δαῖτα ἐποψόμενος attend it, Pi. O. 8.52 (s. v.l.):— Pass., of insane persons, δοκοῦσιν ὑπό τινων μειζόνων ἐφορᾶσθαι δυνάμεων Paul.Aeg. 3.14.
ὕβρις
wanton violence, arising from the pride of strength or from passion, insolence, freq. in Od., mostly of the suitors, μνηστήρων, τῶν ὕ. τε βίη τε σιδήρεον οὐρανὸν ἵκει 15.329, 17.565; μνηστῆρες ὑπέρβιον ὕ. ἔχοντες 1.368, 4.321; λίην γὰρ ἀτάσθαλον ὕ. ἔχουσι 16.86, cf. Alc. Supp. 27.10; ὕβρει εἴξαντες Od. 14.262, 17.431; θεοὶ . . ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες ib. 487; δίκη ὑπὲρ ὕβριος ἴσχει Hes. l.c., cf. Archil. 88, IG 1(2).394 (vi B. C.), 4(2)(1).122.98 ( Epid., iv B. C.); joined with ὀλιγωρίη, Hdt. 1.106; δυσσεβίας μὲν ὕβρις τέκος A. Eu. 533 (lyr.); ἐπιθυμίας . . ἀρξάσης ἐν ἡμῖν τῇ ἀρχῇ ὕ. ἐπωνομάσθη Pl. Phdr. 238a; in Poets freq. joined with κόρος (v. κόρος (A) 2): predicated of actions, ἆρʼ οὐχ ὕβρις τάδʼ; S. OC 883; ταῦτʼ οὐχ ὕβρις δῆτʼ ἐστίν; Ar. Nu. 1299, cf. Ra. 21, Pl. 886; ὕβρις τάδʼ ἐστί, κρείσσω δαιμόνων εἶναι θέλειν E. Hipp. 474; ὕβρει in wantonness or insolence, S. El. 881, Pl. Ap. 26e; ἐφʼ ὕβρει E. Or. 1581, D. 21.38, PCair.Zen. 462.9 (iii B. C.), etc.; διʼ ὕβριν D. 21.42; διὰ τὴν ὕ. X. HG 2.2.10; πρὸς ὕβριν Plu. Alc. 37, etc.

cunliffe_lex

εὐνομίη
εὐνομίη -ης, ἡ [εὐ- 5 + νόμος, usage, custom.] Good order or governance Od. 17.487.
ἐφοράω
ἐφοράω [ἐφ-, ἐπι- 5 14.] From ὀπ- fut. in mid. form ἐπιόψομαι Il. 9.167: Od. 2.294. 2 sing. ἐπόψεαι Il. 14.145: Od. 20.233. Pple. ἐποψόμενος, -ου Od. 7.324, Od. 19.260, 597, Od. 23.19. 1 To look upon, behold, survey. Of the sun: ὃς πάντʼ ἐφορᾷς Il. 3.277. Cf. Od. 11.109 = Od. 12.323. 2 To regard with attention, watch, observe Od. 13.214, Od. 17.487. 3 To have sight of, see, behold: φεύγοντας Il. 14.145. Cf. Od. 20.233. 4 To visit, go to see, see Od. 7.324, Od. 19.260 = 597 = Od. 23.19. 5 To select or choose after inspection or holding in review: τοὺς ἂν ἐγὼ ἐπιόψομαι, οἱ δὲ πιθέσθων (whomsoever I select, let them . . .) Il. 9.167. Cf. Od. 2.294.
ὕβρις
ὕβρις ἡ. Wanton disregard of decency or of the rights or feelings of others, an overbearing or domineering spirit or demeanour, a spirit of wanton aggression or violence, wantonness, violence : τῶν ὕβρις οὐρανὸν ἵκει Od. 15.329 = Od. 17.565. Cf. Od. 1.368 = Od. 4.321, Od. 4.627 = Od. 17.169, Od. 14.262 = Od. 17.431, Od. 16.86, 410, 418, Od. 17.487, 581, Od. 23.64, Od. 24.352. A manifestation of such a spirit : ὕβριος εἵνεκα τῆσδε (this insult) Il. 1.214. Cf. Il. 1.203.