<TEI xmlns="http://www.tei-c.org/ns/1.0" xmlns:py="http://codespeak.net/lxml/objectify/pytype" py:pytype="TREE"><text><body><div type="edition" n="urn:cts:greekLit:stoa0146d.stoa001.1st1K-grc1" xml:lang="grc"><div type="textpart" subtype="chapter" n="5"><pb n="5"/><p>Μανιχαῖος ἀπόστολος Ἰησοῦ Χριστοῦ καὶ οἱ σὺν ἐμοὶ πάντες
ἅγιοι κοὶ παρθένοι, Μαρκέλλῳ τέκνῳ ἀγαπητῷ. χάρις, ἔλεος,
εἰρήνη ἀπὸ θεοῦ πατρὸς καὶ κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ. καὶ ἡ
<note type="footnote">ΑCM und Epiph. (= 25–27)</note>
<note type="footnote">1 animus] animose M | stuabat Α | utramnam C | ad eum pergeret] ex
se ad eum pergeret C per se ageret ad eum Μ p. s. ad eum ageret M2 | 3 ingressum
A | aliquid M | 4 versutioribus] es folgt in Α eine Ras. von drei Buchst.
5 adda &lt; C | qui . . . instructus] vielleicht eine Glosse zu adda | Τύρβων
Epiphanius | addam] adda Α | 6 acceptam eam die beiden m—Zeichen durchstrichen
C2 | 7 manen Α manne C | praeceptum fuerat ~ C | 8 curso Α |
9 et &lt;Α |10 ad &lt; M | 11 intruxerat Α | 12 esset] nach quis in M | 14
ad wie immer Α | ignoratum Α | 15 ipsi Α | adhibendum C | 16 singula
cum M ~ M2 | cotidiae Α | adqne wie immer Α | 17 perferre Α | hosptiis
Α | 18 indicasse Α | 20 vero] igitur C | marcellus litteras ~ M | legit
C | 21 est hoc ~ C | 25 apostolus] s aus m w. e. seh. corr. Α | ihm Α |
26 narh misericordia + et M | 27 dnm nm ihm xpm A</note>

<pb n="6"/>
δεξιὰ τοῦ φωτὸς διατηρήσειέ σε ἀπὸ τοῦ ἐνεστῶτος αἰῶνος πονηροῦ
καὶ τῶν συμπτωμάτων αὐτοῦ καὶ παγίδων τοῦ πονηροῦ. ἀμήν.</p><p>Τὴν μὲν περὶ σὲ ἀγάπην μεγίστην οὖσαν αἰσθηθείς, λίαν ἐχάρην· <lb n="2"/>
τὴν δὲ πίστιν οὐκ οὖσαν κατὰ τὸν ὁρθὸν λόγον ἠχθέσθην. ὅθεν
<lb n="5"/> πρὸς ἐπανόρθωσιν τοῦ τῶν ἀνθρώπων γένους ἀποσταλεὶς φειδόμενός
τε τῶν ἀπάτῃ καὶ πλάνῃ ἑαυτοὺς ἐκδεδωκότων, ταῦτα τὰ γράμματα
πρὸς σὲ ἀναγκαῖον ἡγησάμην ἀποστεῖλαι. πρῶτον μὶν πρὸς σωτηρίαν <lb n="3"/>
τῆς σεαυτοῦ ψυχῆς, ἔπειτα δὲ καὶ τῶν ἅμα σοι τυγχανόντων , πρὸς
τὸ &lt;μὴ&gt; ἀδιάκριτόν σε ἔχειν τὸν λογισμόν, ὡς οἱ τῶν ἁπλουστέρων
<lb n="10"/> καθηγεμόνες διδάσκουσι λέγοντες τὸ ἀγαθὸν κοὶ τὸ κακὸν ἀπὸ τοῦ
αὐτοῦ φέρεσθαι, καὶ μίαν ἀρχὴν εἰσηγούμενοι, οὐ διακρίνοντες οὐδὲ
διαιροῦντες ἀπὸ τοῦ φωτὸς τὸ σκότος καὶ τὸ ἀγαθὸν ἀπὸ τοῦ κακοῦ
καὶ φαύλου καὶ τὸν ἔξωθεν ἄνθρωπον ἀπὸ τοῦ ἔνδον, ὡς προείπομεν,
άλλὰ κιρνῶντες καὶ ἐγκαταμιγνῦντες θάτερον θατέρῳ οὐ
<lb n="15"/> παύονται. σὺ δέ, ὦ τέκνον, μὴ ἶσα τοῖς πολλοῖς τῶν ἀνθρώπων <lb n="4"/>
ἀλογίστως καὶ ἁπλῶς ἀμφότερα, ὡς ἂν τύχοι, ἐνώσῃς, μηδὲ τῷ τῆς
 <note type="footnote">ACM und Epiph.</note>
<note type="footnote">1 διατηρήσειε] Dindorf, διατηρήσει J | 9 μὴ] von Cornarius und Pelavius
eingefügt | 17 te a] te de Α et a C | ruina C | de laqueis malignis Α a
laqueis maligni C labiis malignis M | 18 amen &lt; C | 20 fidem M | iuxta te
recta ratione C iuxta recta ratione M | 21 nach missus + sum Α C | et &lt; Α
| 22 scribta wie immer Α | 28 primum M | salate Α | 24 animos] λογισμὸν
Εpiphanius | 25 docent dicentes] docentes C | 26 auctorem A | quiquam A
| 26/27 ungenaue Übersetzung | καὶ φαύλου des Epiphanius nicht übersetzt:
29 o fili &lt; Μ | 30 indiscraetae Α indiscreta C</note>

<pb n="7"/>
ἀγαθωσύνης θεῷ ἀνατίθεσο· ἀρχὴν γὰρ καὶ τέλος καὶ τὸν τούτων
πατέρα τῶν κακῶν ἐπὶ τὸν θεὸν ἀναφέρουσιν, ὦν τὸ τέλος κατάρας
ἐγγύς. οὔτε γὰρ ἐν τοῖς εἰρημένοις &lt;ἐν&gt; εὐαγγελίοις παρ᾿ αὐτοῦ τοῦ
σωτῆρος ἡμῶν καὶ κυρίου Ἰησοῦ Χριστοῦ πιστεύουσιν, ὅτι οὐ δύναται
<lb n="5"/> δέδρον καλὸν καρποὺς κακοὺς ποιῆσαι, οὑδὲ μὴν δένδρον κακὸν
καλοὺς καρποὺς ποιῆσαι. καὶ πῶς τὸν θεὸν τοῦ Σατανᾶ καὶ τῶν <lb n="5"/>
κακῶν αὐτοῦ πραγμάτων λέγειν τολμῶσι ποιητὴν καὶ δημιουργὸν
θαυμάζειν μοι ἐπέρχεται. καὶ εἴθε μὲν ἄχρι τούτων ἔφθασεν αὐτῶν
ἡ ματαιοπονία καὶ μὴ τὸν μονογενῆ τὸν ἐκ τῶν κόλπων τοῦ πατρὸς
<lb n="10"/> καταβάντα Χριστόν, Μαρίας τινὸς γυναικὸς ἔλεγον εἶναι υἱόν, ἐξ
αἴματος κοὶ σαρκὸς καὶ τῆς ἄλλης δυσωδίας τῶν γυναικῶν γεγεννῆσθαι.
καὶ ἵνα μὴ τὰ πολλὰ διὰ τῆσδε τῆς ἐπιστολῆς γράφων εἰς <lb n="6"/>
μῆκος χρόνου σιασύρω σου τὴν ἐπιείκειαν, οὐκ ἔχων τὰς φυσικὰς
φράσεις, ἐπὶ τούτοις ἀρκεσθήσομαι. τὸ δ' ὅλου γνώσῃ παρόντος μου
<lb n="15"/> πρὸς σέ, εἴγε τῆς σεαυτοῦ σωτηρίας ἔτι φείδῃ. οὔδὲ γὰρ βρόχον τινὶ
<note type="footnote">2 = 17 Hebr.6.8 — 4 = 18 Matth.7,18. Luk.6,43 — 9 = 28 Joh.1,18
— 15 = 29 I Kor. 7, 35</note>
<note type="footnote">AMC und Epiph.</note>
<note type="footnote">3 ἐν] nach den Acta corr. Zacagni | 10 nach υἱὸν + καὶ Oehler | 11 γεγεν-
νῆσθαι] γεγεννημένον Routh | 16 freie Übersetzung | dei Α | enim &lt; C | 17
fidem Α | patrum Μ | est] fehlt im Griechischen | 18 in (nach enim) &lt; Α | 19 et
domini &lt; Μ | ihm Α | 19/20 umgekehrte Reihenfolge der Sätze des Citates |
20 fructus bonos M ~ M2 | malus Α | 21 deum] aus corr. A dominum C |
actum Α | factorum C | et &lt; C | 23 qui de] aus quidem corr. C2 | de
&lt; Α | 24 nach filium + et Μ | 25 at] tu Α | plura Μ | 26 atque] quae Μ
| 27 non &lt; C | sufficiant M | 28 cognoscis Α | aput Α wie immer | 29
parcere. . festinas] sehr freie Übersetzung</note>

<pb n="8"/>
ἐπιβάλλω, ὡς οἱ τῶν πολλῶν ἀφρονέστεροι ποιοῦσιν. νόει νόει ἃ λέγω.
τέκνον τιμιώτατε.</p></div><div type="textpart" subtype="chapter" n="6"><p>(VII), Mάρκελλος, ἀνὴρ ἐπίσημος, Μανιχαίῳ τῷ διὰ τῆς ἐπιστολῆς
δηλουμένῳ, χαίρειν. τὴν τὴν μὲν ὑπὸ σοῦ γραφεῖσαν ἐπιστολὴν
προσηκάμην, τὸν δὲ Τύρβωνα προσεδεξάμην κατὰ φιλοφροσύνην
ἐμήν, τῶν δὲ γραμάτων τὸν νοῦν οὑδαμῶς ἔγνων, εἰ μὴ σὺ παραγενόμενος
<lb n="15"/> φράσῃς ἡμῖν καταλογάδην ἔκαστον, ὡς ὑπέσχου διὰ τῆς
ἐπιστολῆς. ἔρρωσθε.</p><note type="footnote">ACM und Epiph. (= 3–4 und 17-21)</note><note type="footnote">3 initio C | 4 nach honorabilis + uale Α | 5 haec ACM | obsequen-
tissimo] das erste e vielleicht a. Ras. C | 6 quae] q, Α | 7 nach conclusus +
os M | 8 sibi desiderans dari] uidere desiderans M; vgl. Epiphanius, haer, 66,7
ὸ δὲ Ἀρχέλαος γνοὺς τὴν αἰτίαν καὶ τὴν ἐπιστολὴν ἀναγνοὺς ἔβρυχε τοὺς ὁδόντας
ὥσπερ λέων ὡρυόμενος καὶ ξῆλον θεοῦ ἀναλαβὼν ἐπειρᾶτο ὁρμῆσαι μᾶλλον ἕως
αὐτοῦ καὶ χειρώσασθαι τὸν τοιοῦτον usw. | 9 procuratum Α procuraturam Μ |
18 a te &lt; ΑΜ | 19 vero] uerum Α &lt; Μ | 21 per epistulam &lt; C
| promisti C | 22 scriptam atque &lt; C | tradit M | referendam C | 23 ad
eum] illi Μ | 24 nach itineris + ac M | 25 ad illum reuersurum A ad eum 
reditum C</note></div></div></body></text></TEI>